Szardínia Olaszország második legnagyobb szigete a Földközi-tenger nyugati medencéjében, Korzika alatt. A sziget területe változatos domborzatot mutat, központi részét hegyek és dombvidékek uralják, míg partvidéke erősen tagolt, sziklás és öblökkel tarkított. A főváros Cagliari délen található, a legnagyobb síkság, a Campidano is e térségben terül el. Szardínia földrajzi sajátosságai – a sziklás hegyek, gránitfennsíkok, barlangrendszerek és homokos partok – egyedülálló karaktert adnak a szigetnek.
Észak-Szardínia
Az északi térséget a Gallura régió uralja, amely gránitfennsíkjairól és különleges sziklaalakzatairól híres. Itt található az elit turizmus egyik központja, a Costa Smeralda, valamint a La Maddalena-szigetcsoport. A partvidék bonyolult tagoltsága, rejtett öblei és türkiz színű tengervizei mellett a belső tájakat fenyőerdők és elhagyott pásztorfalvak jellemzik.
Kelet-Szardínia
Kelet-Szardínia legismertebb földrajzi egysége a Gennargentu-hegység, amely a sziget legmagasabb pontjait is rejti, például a Punta La Marmorát (1834 m). A régióban meredek szurdokvölgyek, mély kanyonok (például a Gorropu-szurdok) és ritkán lakott, zord vidékek váltják egymást. A keleti parton helyezkedik el az Orosei-öböl, híres barlangjaival, meredek sziklafalaival és nehezen megközelíthető strandjaival.
Dél-Szardínia
A déli rész földrajzilag enyhébb domborzatú, és itt található a Campidano-síkság is, amely fontos mezőgazdasági terület. Cagliari, a sziget legnagyobb városa, egy természetes öböl partján fekszik. A déli partvidéken hosszú, homokos strandok és sekély vizű öblök váltják egymást. Itt található a Sella del Diavolo nevű látványos mészkőszirt is.
Nyugat-Szardínia
Nyugaton a partvidék sziklásabb, a hullámtörés hatására formálódott öblökkel és szirtekkel. A térségben található a Sinis-félsziget, ahol a természetvédelmi területek és régészeti lelőhelyek – például Tharros – egyaránt megtalálhatók. A Bosa környéki partszakasz különösen változatos és kevésbé látogatott.
Belső Szardínia
A sziget belső területei – mint Barbagia vagy Mandrolisai – zordabb, hegyvidéki tájat mutatnak. Ezek a részek a legautentikusabbak kulturálisan is, ahol a tradicionális pásztorkultúra és a nehezen megközelíthető falvak dominálnak. Az itt található mészkő- és gránitformációk, valamint fennsíkok (pl. Supramonte) geológiai és ökológiai szempontból is jelentősek.
Térképek: Depositphotos