Lecce a Salento-félsziget természetes fővárosa, és a körülötte elterülő vidék önmagában is egész nyaralást tölthet meg programmal. A félsziget keleti, adriai partján sziklás öblök, barlangok és középkori tengerparti falvak váltakoznak; a nyugati, jón-tengeri oldalon türkizkék sekély vizű strandok és fehér homokos dűnék sorakoznak. Otranto normann katedrálisával és aragoniai erődjével az ország legkeletibb városa, Brindisi a Via Appia történelmi végpontja, Taranto a Jón-tenger partján álló antik görög városállam örököse. A félsziget belsejében az olívaültetvények és fehérre meszelt masseríák között számos kisváros rejt középkori vagy barokk meglepetést. Puglia ezen sarka az egyik legkevésbé zsúfolt és leghitelesebb hangulatú tájegység Olaszországban.
Otranto
Leccétől kb. 40 km-re délkeletre, autóval kb. 40 perc alatt elérhető Otranto Olaszország legkeletibb városa, amelynek kikötőjéből az albán part a tiszta időben szabad szemmel is látható. A kis városka két kiemelkedő látnivalója egymástól néhány percre található. A Cattedrale di Santa Maria Annunziata (11–12. sz.) padlóját a világ egyik legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt romanikus mozaikpadlója borítja: a 12. századi Pantaleone szerzetes alkotása több mint 600 négyzetméteren egy hatalmas életfát, bibliai jeleneteket, állatokat és mitologikus alakokat ábrázol. A katedrális oldalán álló Cappella dei Martiri az 1480-as oszmán ostrom 800 kivégzett mártírjának ereklyéit őrzi. A kikötő fölé emelkedő Castello Aragonese (15. sz.) az egyik legjobb állapotban fennmaradt aragoniai erőd az Adrián, és a tornyairól nyíló panoráma az egész öblöt belátja.
Brindisi
Leccétől kb. 40 km-re északra, vonattal kb. 30 perc alatt elérhető Brindisi a Via Appia, az ókori Rómát a Kelettel összekötő főút történelmi végállomása. A kikötő szélén máig áll az egyik Via Appia-oszlop (Colonna Romana), amelynek párja a 18. században összeomlott; a megmaradó oszlop az ókori út szimbolikus lezárása, és a kikötői sétányról – a Lungomare Regina Margheritaról – látva az egyik legikonikusabb kép Brindisiből. A városközpontban érdemes felkeresni a Duomo di Brindisit (12. sz.), amelynek kriptájában bizánci freskók maradtak fenn, valamint a közelében álló Tempio di San Giovanni al Sepolcrot, egy kör alaprajzú normann templomot a 11. századból, amelynek belső falain fakó, de felismerhető romanikus freskóciklus látható.
Taranto
Leccétől kb. 85 km-re északnyugatra, autóval kb. 1 óra alatt elérhető Taranto Magna Graecia egyik legjelentősebb városállama volt, és az ókori görög örökség ma a Museo Nazionale Archeologico di Taranto (MArTA) gyűjteményében él tovább, amely Dél-Olaszország egyik legfontosabb régészeti múzeuma. A kiemelkedő tárgyak között találhatók a világhírű arany ékszerek – fülbevalók, nyakláncok, diadémok –, amelyek a Kr.e. 4–3. századi görög ötvösség csúcsteljesítményei. A várost kettévágó belső öböl, a Mar Piccolo és a nyílt tenger, a Mar Grande közé szorult Città Vecchia (óváros) egy mesterséges szigeten áll, amelyet két híd köt a szárazföldhez. Az óváros szívében a Cattedrale di San Cataldo (10–11. sz.) kriptájában bizánci mozaikmaradványok és oszlopsor látható.
Galatina
Leccétől kb. 20 km-re délre, autóval kb. 20 perc alatt elérhető Galatina a Salento egyik meglepetés-városa, amelynek főterén a Basilica di Santa Caterina d’Alessandria (14–15. sz.) rejtőzik – az egész félsziget leggazdagabb freskódíszítésű temploma. A három hajós bazilika falait és boltozatait teljesen befedő, több száz négyzetméteres freskóciklus az Anjou-kor egyik utolsó nagy festészeti vállalkozása, és stílusában Giotto és az assisi bazilika hatásait mutatja. A város emellett a tarantella néptánc és a tarantizmus hagyományának egyik eredeti helyszíne: a helyi Szent Pál-kultuszhoz kötődő rituális tánc minden évben június 28–29-én, a Sant’Antonio e San Pietro e Paolo ünnepen elevenedik fel.
Acaya
Leccétől kb. 15 km-re keletre, autóval kb. 15 perc alatt elérhető Acaya az olasz félsziget egyik legépebben fennmaradt, tervszerűen alapított reneszánsz erődvárosa. A 16. század elején Giovanni Giacomo dell’Acaya tervei szerint épített, négyszögletes alaprajzú falakkal és saroktornyokkal körülvett kisváros szinte teljesen eredeti szerkezetét őrzi: a belső utcarács, a központi tér, a vár és a templom ma is látható. Állandó lakói alig vannak, a csendes utcákon sétálva a reneszánsz városépítészet elvei szinte tankönyvi tisztasággal tanulmányozhatók.
Nardò és Porto Selvaggio
Leccétől kb. 35 km-re délnyugatra, autóval kb. 35 perc alatt elérhető Nardò a Jón-tenger felé nyitó barokk kisváros, amelynek Piazza Salandra tere az egyik legszebb és legjobb állapotban megőrzött barokk főtér Salentóban: az egyházi, nemesi és polgári épületek egységes aranyszínű mészkőből épültek, és a tér közepén álló guglia (obeliszk) a salentói barokk jellegzetes eleme. A várostól kb. 10 km-re található a Parco Naturale Regionale Porto Selvaggio, amelynek sziklás, fenyvessel borított partszakasza a Jón-tenger egyik legtermészetesebb állapotban maradt öble – strandszolgáltatás nélkül, csak a sziklákon leereszkedve érhető el a tenger, ami egyszerre hátrány és vonzerő.
Gallipoli
Leccétől kb. 37 km-re délnyugatra, autóval kb. 35 perc alatt elérhető Gallipoli a Salento-félsziget jón-tengeri oldalának legfestőibb városa. Történelmi központja egy kis szigeten áll, amelyet egy 17. századi híd köt a szárazföldhöz; a híd előtt áll a 13. századi Castello Angioino, amelynek bástyái közvetlenül a tengerből emelkednek ki. A sziget belsejében szorosan egymásba simuló fehérre meszelt barokk templomok és palotahomlokzatok sorakoznak; a leglátványosabb a Cattedrale di Sant’Agata (17. sz.) gazdagon díszített homlokzatával. Gallipolitól északra és délre egyaránt hosszú, aranyhomokos strandok húzódnak – a Baia Verde és a Lido San Giovanni a legfrekventáltabbak, a délebbre fekvő Punta della Suina és Baia Verde csendesebb, fenyőfákkal szegett alternatívát kínál.
Leuca – Santa Maria di Leuca
Leccétől kb. 75 km-re délre, autóval kb. 1 óra alatt elérhető Santa Maria di Leuca az olasz csizma sarkának legdélebbi csúcsa, ahol az Adriai- és a Jón-tenger találkozik. A találkozási pontot a Punta Ristola sziklafokon egy kis emlékmű jelöli, és a kettős tengerszín – az adriai kékesszürke és a jón türkiz – valóban látható különbséget mutat tiszta időben. A parton álló Basilica de Finibus Terrae (19. sz.) a Via Appia szimbolikus végpontja; a bazilika mögötti hegyoldalon csigavonalban kanyargó lépcsősor és az azt kísérő vízvezeték-ívek a városra és a tengerszoros panorámájára nyitnak kilátást. A sziklás partot végigkövető csónaktúrákon a bejáratánál diszkrét, de belső termében impozáns tengeri barlangok tárhatók fel.
Castro és a Grotta della Zinzulusa
Leccétől kb. 55 km-re délkeletre, autóval kb. 55 perc alatt elérhető Castro a salentói Adriai-part egyik legszebb kis tengerparti falva, amelynek sziklaszirten álló óvárosa egy aragoniai várral és egy románkori katedrálissal koronázott. A falutól néhány száz méterre, csónakkal vagy a sziklás ösvényen gyalog megközelíthető a Grotta della Zinzulusa, Salento leghíresebb tengeri barlangja: a bejáraton az Adriai-tenger vize csapódik be, a belső termekben pedig cseppkő-képződmények, a Corridoio delle Meraviglie (Csodák folyosója) és a Duomo nevű 25 méter magas nagyterem adja a látványt. A barlangban különleges, endemikus vak rákfauna él, amely tudományos szempontból is kiemelkedő értékű.
Manduria
Leccétől kb. 70 km-re északnyugatra, autóval kb. 1 óra alatt elérhető Manduria a Salento és a Murgia találkozásánál fekvő kisváros, amelynek két egymástól nagyon eltérő látnivalója van. Az ókori messapiai falak és a hozzájuk csatlakozó három koncentrikus védelmi gyűrű maradványai az egyik legjobb állapotban fennmaradt előrómaikori erődítményrendszer Dél-Olaszországban, és a városi Parco Archeologico dei Messapi területén gyalogos útvonalakon bejárhatók. Manduria ugyanakkor a Primitivo di Manduria DOC vörösbor szülőföldje: a magas alkoholtartalmú, gyümölcsös ízvilágú bor az ország egyik legismertebb déli tétele, és a helyi pincészetek – köztük a Consorzio Produttori Vini – kóstolóval egybekötött látogatásra is lehetőséget adnak.
Fotók: Depositphotos, Tripadvisor