Assisi a világ egyik legismertebb zarándokhelye és egyben Umbria régió leglátogatottabb városa. A Monte Subasio nyugati lejtőjén teraszosan felépülő kisváros kőfalai, középkori sikátorai és az umbriai völgyre nyíló panorámái önmagukban is különleges élményt nyújtanak – de Assisi valódi súlyát az adja, hogy itt született és élt Assisi Szent Ferenc (1181/82–1226), a ferences szerzetesrend alapítója, akinek személye a keresztény spiritualitás egyik legtartósabb megújulási mozgalmát indította el. A városka és a hozzá tartozó ferences emlékhelyek 2000-ben kerültek az UNESCO Világörökség listájára, a Spoleto-völgy többi ferences helyszínével együtt. Assisi Perugiától mindössze 19 km-re keletre fekszik, és vonattal vagy autóval egyaránt kényelmesen elérhető; aki Umbriába látogat, szinte elkerülhetetlenül tölt itt legalább félnapot – de a látnivalók mennyisége és a város hangulata egész napos, sőt kétnapos programot is kínál.
Rövid történelem
Assisi területe már az i.e. 1. évezredtől lakott volt: az umbrok, majd az etruszkok, végül a rómaiak hagytak nyomot a dombon. Az i.e. 295-ben alapított Asisium municipium templomokkal, forummal és színházzal rendelkező kisváros volt; e korszak legjelentősebb fennmaradt emléke a Piazza del Comune szélén ma is álló Minerva-templomfront, amelynek hat korinthoszi oszlopa az Augustus-korból, az i.e. 1. századból maradt ránk.
A középkorban Assisi a guelf–ghibellin küzdelmek, a pápai és császári hatalom erőterében vergődött, és folyamatosan szemben állt a szomszédos Perugiával. Ebben a politikailag zaklatott közegben nőtt fel Francesco di Bernardone, a gazdag posztókereskedő fia, akit fogságba ejtenek egy perugiai csatában, majd súlyos betegség után a radikális szegénység és az evangéliumi élet melletti elkötelezettsége vezeti el a szerzetesi hivatáshoz. 1209-ben III. Ince pápa szóban jóváhagyja a ferences közösség szabályzatát, és az általa alapított rend a 13. század leggyorsabban terjedő egyházi mozgalmává válik. Ferenc 1226-ban hal meg Assisiben; két évvel később, 1228-ban IX. Gergely pápa szentté avatja, és azonnal megkezdik a nagy bazilika építését. Ettől fogva Assisi az egyik leglátogatottabb zarándokhely marad napjainkig.
Assisi látnivalók és programok
Basilica di San Francesco d’Assisi
A város nyugati végén, a Colle dell’Inferno (az Akasztottak Dombján, amelyet a bazilika építése után Colle del Paradisóra keresztelnek át) épített Basilica di San Francesco a ferences építészet és a középkori festészet egyik legjelentősebb emléke a világon. Az épületegyüttes 1228-ban kezdődő építése két évtized alatt jut el a felszentelésig: az alsó templomot 1230-ban, a felsőt 1253-ban szentelik fel.
A felső bazilika (Basilica Superiore) egy magas, világos, egyhajós gótikus tér, amelynek falain Giotto di Bondone 1296–1304 között festett freskóciklusa látható – 28 jelenet Assisi Szent Ferenc életéből. A sorozat nemcsak ikonográfiai, hanem festészettörténeti fordulópontot is jelent: Giotto szakít a bizánci aranyhátteres sematizmussal, és a figurákat valódi térbe helyezi, arcukat érzelemmel tölti meg. A ciklus a nyugati képzőművészet egyik legfontosabb alkotása, és közvetlen előzménye a reneszánsz perspektívaforradalmának. A felső bazilika kereszthajójában Cimabue freskói töredékesen maradtak fenn – köztük a legismertebb Mária-ábrázolásai –, de a 13. századi festmények nagy része az 1997-es földrengés és az azt követő restaurálás nyomán megváltozott állapotban látható.
Az alsó bazilika (Basilica Inferiore) sötétebb, kriptaszerű teret alkot, amelynek falain és boltozatain Cimabue, Simone Martini és Pietro Lorenzetti munkái láthatók. Simone Martini a bal oldali kereszthajóban festette meg Assisi Szent Márton életének jeleneteit (kb. 1312–1316) – ez az életmű egyik legtökéletesebb sorozata. A főhajóból lépcsők vezetnek le a kriptába, ahol Assisi Szent Ferenc sírja és négy legközelebbi tanítványának maradványai nyugszanak.
A bazilika előtt elterülő Piazza Inferiore di San Francesco és a mögötte húzódó Piazza Superiore az egész városban a legsétányszerűbb, legtágasabb tér; a mögöttük álló Sacro Convento kolostorépület az ország egyik legnagyobb ferences közösségének ad otthont ma is.
Basilica di Santa Chiara
A városközponttól keletre, a Via San Francesco folytatásaként emelkedik a Basilica di Santa Chiara, amelyet 1257–1265 között emeltek az első ferences apáca, Assisi Szent Klára (1194–1253) tiszteletére. A homlokzat pink-fehér sávos kőburkolata és a főhomlokzat előtt álló három támpillér a ferences gótikus stílus különleges és könnyen felismerhető megoldása. A bazilikát az a fa Kereszt-ereklyetartó is vonzza, amely előtt a legenda szerint Ferenc megkapta a stigmákat; ez ma a kriptában látható. A kripta maga a legszentebb zarándoktárgy: Klára sírja és eredeti habitusa, valamint más ereklyék vannak elhelyezve az üvegszekrényekben.
Piazza del Comune és a Minerva-templomfront
Assisi városközpontjának fő tere a Piazza del Comune, amelyet az egykori római fórum helyén alakítottak ki. A tér keleti oldalát foglalja el a Tempio di Minerva hat korinthoszi oszlopból álló pronaosa – az Augustus-kori (i.e. 1. sz.) épületfront mögé a középkorban templomhajót építettek, így ma Santa Maria sopra Minerva névvel látogatható. A tér másik meghatározó épülete a 13. századi Torre del Popolo, a város polgári hatalmat szimbolizáló tornya; mellette a Palazzo dei Priori (1337) és a Palazzo del Capitano del Popolo fogja közre a teret.
A Piazza del Comunéból indul a város két legsétálhatóbb főutcája: a Via San Francesco a bazilika felé, a Via Portica és Via del Seminario pedig a San Rufino-katedrális irányába vezet.
Cattedrale di San Rufino
A várostól keletre, a ferences bazilikától távolabb álló Cattedrale di San Rufino Assisi legrégebbi templomaként az umbria-i román stílus egyik legtisztább példája. Jelenlegi formájában a 12. században épült, és három ablakú homlokzata különleges faragott kőoszlopokkal, állatfigurákkal és rozettákkal díszített. A hagyomány szerint a katedrális keresztelőmedencéjénél keresztelték meg mind Assisi Szent Ferencet, mind Assisi Szent Klárát, és ez a kettős kapcsolat teszi a zarándokok számára különösen jelentőssé az épületet. A katedrális alatt feltárt Cripta di San Rufino egy korábbi, 3–4. századi keresztény temetkezési helyre nyúlik vissza, és régészeti múzeummal egybekötve látogatható.
Rocca Maggiore
A várost felülről uraló Rocca Maggiore erőd az egyik legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt középkori erőd Umbriában. Alapjait a 12. században rakták le, jelenlegi kiterjedtségére a 14. század végén, a 15. században fejlesztették. A Rocca belépőjeggyel látogatható, és a bástyákon végigsétálva az umbriai völgy, Perugia és az Appenninek teljes panorámája tárul fel. Napkeltekor és napnyugtakor a városra és a Basilica di San Francesco tornyaira nyíló kép az egész középső Umbria egyik legszebb látványa.
Látnivalók Assisi környékén
Basilica di Santa Maria degli Angeli
A városközponttól kb. 4 km-re, a síkságon, Santa Maria degli Angeli falucska közepén áll a Basilica di Santa Maria degli Angeli hatalmas kupola alatti csarnoka, amelyet 1569–1679 között emelt a pápaság annak a kis kőkápolnának a köré, amelyben Szent Ferenc élt és meghalt. A belső bazilika közepe táján szabadon áll a Porziuncola, az eredeti kis Mária-kápolna (kb. 9×4 méter), amelyet Ferenc saját kezével hozott rendbe, és ahol 1209-ben kihirdette a ferences életforma szabályait. A Porziuncola fölé emelt baldachin és a körülötte kialakított tér az egész ferences világ legszentebb pontjának számít. A bazilika kertjében áll a Cappella del Transito, az a kis cella, ahol Ferenc 1226-ban meghalt; a kápolna falait Tiberio d’Assisi 1506-ban festett freskói borítják. A bazilika alapterülete a világ egyik legnagyobb templomának: 126 méter hossza és 65 méter széles; a kupola magassága kívülről 75 méter.
Eremo delle Carceri
A városközponttól kb. 4 km-re keletre, a Monte Subasio erdős lejtőjén, kb. 800 méter magasságban rejtőzik az Eremo delle Carceri (Börtönök Remetesége), az a kis sziklabarlangokon és sziklahasadékokon épült kolostorkomplexum, ahová Ferenc visszavonult imádkozni és elmélkedni. Az eremo ma is aktív ferences kolostor; a látogatók a kis udvarokat, a sziklabarlangba vájt oratóriumot és a legendák szerint a madarakat szónokló Ferenc helyének tartott tölgyfát is megnézhetik. Az erdei ösvény a városból gyalogosan is bejárható kb. 1,5–2 óra alatt, a Monte Subasio tetejére vezető túraútvonalak is innen indulnak.
Megközelítés és tippek
Assisi vonattal Perugiából a FCU-vonalon kb. 30 perc alatt elérhető (Santa Maria degli Angeli megálló), onnan helyi busszal vagy gyalog 20 perc a városközpontig. Autóval az E45-ös főútról letérve kb. 25 perc Perugiából. A városközpontban gépjármű-forgalom korlátozott; a parkolók a falakon kívül helyezkednek el, és a kapukhoz felvezető liftek és mozgólépcsők megkönnyítik a feljutást. A legtöbb látogató egynapos kirándulásként keresi fel; az egyetlen éjszakát Assisiben töltők reggel és este üres sikátorokban sétálhatnak, és a Basilica di San Francesco nyitás előtti félórájában a legkevésbé zsúfolt. A bazilika látogatása ingyenes, de a kriptába és a freskók közelebb nézhető részeihez belépőt kérnek; a fotózás engedélyezett, de vakuval nem.
Fotók: Depositphotos, Tripadvisor